A legkisebb. Mindent. Minket is:-)

Majdnemhúszhónapos Áron Endre legújabb tulajdonsága, hogy vizes kísérleteket folytat. Látja, hogy az üvegből a víz a pohárba kerül, így ő is próbálkozik...A pohárból pedig a földre, etetőszék tálcára. Majd finoman közli, hogy borul. És ez napjában sokszor. Szóval ott tartunk, hogy ha vizset kér, már rettegünk:-). Persze, kicsi még, meg ki is kell szolgálni, de olyan ügyes és önálló, hagyni kellene kibontakozni is. Most valahogy nincs türelmem hozzá napjában tízszer konyhát felmosni, átöltöztetni meg hasonlók.

Étvágya is csökkenőben, még reménykedem, hogy ez a rosszabb időjárásnak köszönhető kevesebb levegőztetés eredménye. Továbbra is rajong viszont a gyümölcsökért (miért nem hoz ez étvágyat?).

Legújabb "mániái": villany. Ha egy helyiségbe beérkezünk, vagy elhagyunk azt kapcsolni KELL.

Másik: játékautók. Most kezdünk egyre jobban átjárni Andor szobájába és a duplós autók felé kacsintgatni. Nagyon jól jött ez nekem az évvégi ünnepekre való ajándéklistánál...

Van egy másik kedvenc játék: bohóc. Most keresve sem találok a neten, de olyat kell elképzelni, hogy mint a montessori toronynál, karikákat kell rakni fára, van 5 oszlop, az elsőre egyet kéket talán, a másodikra kettőt és így ötig, mind más színű, van fejük, bohócok. Ez most nagy kedvenc.

Ha már vízkiborítással kezdtem, a borul, kiborul elborul szavak tetszhetnek neki, mert borítgatja a játékait is, játéktornyokat építünk-borítunk.

Beszédében egyre gyakoribb a tárgyas ragozás, múlt idő és a tulajdonszavak: apáé, Adrikáé, anyáé, Atáé-ez utóbbi ha az övé. Múlt hétvégén színes poharakat osztogatott szét a családtagok közt. A kéket kapta Andor,  a zöldet Apa,  a sárgákat én,  a rózsaszínt ki más mint Adrika. Ahogy látja, ki melyiket használja. Próbálom rávezetni a színekre, mondtam, hogy a rózsaszínt add oda apának, de nem, azt Adrikának adta. Apa meg is jegyzete: egy biztos pont, ha rózsaszínt lát, azt Adrikának kell adni. Másnapi játéknál el is lőtte a poént a gyermek. Játszik egy plüsskockás játékkal, amiben vannak színes háromszögek is, köztük rózsaszín. Kézbe vette és már közölte is: Adrikáé.

És míg el nem felejtem az aktuális kedvencünket: való. Ezt mondja mindenre, ami "odavaló", akár a már említett duplós játékoknál ha össze próbálja rakni az autót az utánfutóval, vagy a zoknit a lábára szeretné húzni, az mind azzal a szóval megy, hogy való. Ilyenkor gondolkodok mindig el, hogy milyen érdekes lépcsőkön jutunk el a teljes beszédig, hogyan is épül fel az anyanyelv, milyen érdekes, hogy egyáltalán megtanulunk egy nyelvet beszélni, használni. Milyen  logikus kis gondolatok fordulnak meg ezekben az alig másfél éves kis fejekben. Még mindig használja a "ba" szócskát is, a -ban/ben, -ba/be, benne , bele szavak összefoglalójaként. S ha már rövidítés: a meleg még mindig má. Hiába mondogatjuk neki, hogy meleg, ami szerintem nem egy bonyolult szó, de úgy megszokta, hogy má, hogy azon nem változtat. (első szavak egyike).

Ha már beszéd: Kevencünk a Mit mond a kakas? kérdésre érkező válasz: klukluklúúú.

Érdekesség a beszédénél, hogy az újabb szavakat szinte mindig rosszul mondja, vagy betűket cserél fel, vagy hagy ki, de a régebben használt szavait már szépen ejti.

Kedvenc könyve most a Boribon. (és Annipanni - ez az egyetlen itthon lévő kötet). Ránéz Annipannira és közli, hogy fiú. Igaza van, ettől kevésbé fiúsat is rajzolhattak volna, hiába a lófarok (amire ránézett és mondta, hogy ló).

Még mindig játék.  A játszószőnyeg, ami állatos puzzle is egyben, darabjait szereti szétszedegetni, van kedvenc állata is, mostanság a harkály.

Van még cipőmánia. Bárki papucsába szívesen bújik, vagy adja az illetékesnek.