Néha az itthon lévő kicsiről megállapítom, hogy nem is olyan kicsi, hisz már kétésfél, a nagyokról meg, hogy hiszen olyan kicsik még pedig már iskolások.

Hónapok óta tanakodok rajta, hogy lassan Adrikát fel kell világosítani bizonyos női dolgokról, hisz 8 éves, bár még nem aktuális, de egy-két év múlva mindenképp hallania kell róla, tudnia mivel jár a nőiesség.

A dolgok most sem úgy alakultak, mint gondoltam, úgy látszik ezt nem lehet elég korán elkezdeni, nem lehet rá előre felkészülni, hogy majd szépen kettesben, mondjuk este mikor mindenkire tudok szánni igazán négyszemközti perceket majd egyszer így elmondom neki, ne mástól halljon róla először.

Ezért is lepett meg a péntek délutáni hirtelen jött kérdés Adrikától, hogy "anya, mikor vérzik a lányok puncija?" (szó szerinti idézet). Szerencsére volt lélekjelenlétem és tudtam hirtelen is olyan választ adni, ami nem túl sok, nem túl kevés, az adott kérdésre válasz, de attól nem több. Tegnap este aztán kicsit bővebben is beszélgettünk a dologról, kérdeztem honnan hallott róla, és persze kíváncsi voltam, hogy egyáltalán mit tud, reméltem, semmi olyat ami nem igaz. Természetesen  a suliból hallott róla, osztálytársaktól, és a tornaöltöző a helyszíne a nagylányos dolgok megbeszélésének. Olyan kislánytól hallotta, akinek két huszonéves nővére van, így azért kicsit magamban megmentettem, hisz valószínű, hogy ott hamarabb szóbakerül ez a téma, mint ahol mondjuk fiútestvérek vannak, vagy kisebb tesók. És igazán semmi többet nem is tudott, csak azt hogy a nagylányoknak nagy a mellük és a már említett mondat.

Mell. Hát a havivérzés ehhez képest nem téma még náluk, viszont hogy a mell mikor kezd el nőni (Adrika már vagy 2 éve állítja a sajátjáról, hogy nő), mekkora lesz, az most nagyon izgalmas, központi téma. Így aztán sokat nem is kellett erről a dologról beszélnem, annyit tudott meg, hogy kb. hány éves korban számíthat az elsőre, az utolsóra, hogy havonta érkezik. Volt egy lényeges kérdés, miszerint fáj-e, mondtam, hogy a hasa fájhat, hát azt az arcán láttam, hogy erre nem számított (hisz nem az vérzik, de ami vérzik az fáj, ugye). Mindegy, túl vagyok egy fontos dolgon, csak most már azt nem tudom, hogy mikor beszéljek a többiről. Mert ebbe mondjuk még nem kevertem bele a babadolgot. Felesleges lett volna.

Azt hiszem van egy nagylányom.