Az ovibaszokást eredetileg úgy képzeltem, hogy mindjárt az első naptól egész napra marad Áronunk, hogy ezt szokja meg - ne azt, hogy fél nap múlva egyedüliként őt elhozzák mamáék a csoportból. Aztán mégis úgy alakult, hogy félnaposként kezdte. Pár hét múlva hallottuk a dadusnénitől, hogy érdeklődik tőle gyermekünk, hogy mikor fogja az ő kiságyát is kikészíteni? Akkor kaptunk az alkalmon és a közelgő hétvégén el is döntöttük, hogy hétfőtől egész napos lesz. Aztán hétfő reggel a fiatalember mégiscsak úgy döntött, hogy nem akar ő ott aludni. Ismét eltelt pár hét, közeledik az anyák napi-évzáró ünnepség, amire nem csak délelőtt hanem délután is szoktak gyakorolgatni a gyerekek. Nem mintha nem tanulna meg minden verset még aznap mikor először hallja, de mégiscsak úgy gondoltam, hogy jobb lenne, ha megpróbálkoznánk az oviban alvással is. Az elmúlt húsvéti hétvégén már beszéltünk is róla Áronnal és tiltakozás sem volt. Igen, ő itt alszik az oviban. Kicsit mondjuk akkor lepődtünk meg, mikor hozzátette : és mama is! Hoppá, erre azért nem számítottunk.

Szerdán aztán a rövidke tavaszi szünet utáni első nap úgy vittük be az oviba, hogy otthon hagytuk az alvókáját végre kipróbáljuk a bennalvást. És már túl is vagyunk rajta! Gond nélkül aludt el, a mamáék által bevitt alvókával (Pincsikével). Zökkenőmentes volt az ovis beszokás.

A múlt hétvége természetesen G.mamánál telt, szerencsére nagyon szép tavaszi időben, egész nap kinn az udvaron, illetve a tyúkólban:-) Leendő farmerlányunk hatékonyan besegített mamának a kiscsibék etetésébe, és hogy hogy s nem, ha Adrika mamáéknál jár a tyúkok is jobban tojnak. Hiába, gazda szeme.

A tavaszi szünet első két napját itthon töltöttem a gyerekekkel, tudtunk kicsit Húsvétra készülni, tojást festeni. És tavaszi nagytakarítani. Bizony, komoly segítséget nyújtanak már nekem. Ünnepre visszatérve: az oviban és az iskolában is volt locsolkodás, csokitojás ajándék. Sőt az oviba egyik anyuka (vagy apuka) vitt be két nyuszit szerdán, a gyerekek örömmel simogatták. Csak hallottunk róla az óvó néniktől, de biztos nagyon aranyosak lehettek, nem csak a nyulak, hanem elsősorban a nekik örülő gyerekek.