Mint írtam még fel sem ocsúdtam a múlt hétfői nyomoromból, miszerint szar munkahelyi híreket hallottunk majd délután Áronról tudtam meg, hogy nem vették fel a suliba, és épp ez hétfőről keddre éjszakát alig 4 óra alvással éltem túl, hamarosan eljött a szerda. Ami egy átlagos hétköznapnak indult, reggel munka, sőt még délutánra a fiúknak fodrászhoz is volt időpontjuk. Andor pár hete velem együtt volt beteg, akkor az arcán jelentek meg, szája körül akkor még vírusfertőzésre jellemző tünetekkel ezek a sebek, amik mostanáig nem múltak el, hanem egyre rondábbak lettek, orrnyílásokban is feltűntek. Az igazi gond múlt szerdára jelentkezett áll alatti nyirokcsomók iszonyú megnagyobbodásával, gyulladásával - tapintásra meleg, kemény és a bőr színe vörös, a gyulladás minden tünetét mutatva. elmentünk  hát szerdán délután a gyermekorvosunkhoz, hogy hiába  mindenféle kezelés, nem múlnak a sebek, és ez a duzzanat, amitől nyelni alig bírt is megjelent. Én Adrikával a kocsiban vártam a fiúkat, apa ment be vele a doktornénihez és jött ki egy beutalóval és azzal a mondattal, hogy megyünk vissza a klinikára és valószínűleg ott is maradunk. Valóban ez történt, útban a klinika felé apa elmagyarázta, hogy ótvarral állunk szemben, amit Streptococcus baci okoz. A klinika ügyeletén ezt megerősítették, egy másik klinikára átküldték egy nyaki Uh-ra, minek eredméányével mire visszaértünk már le volt rendezve az ágy ahol még napokat töltöttünk. Andort ott is hagytuk, majd rohantunk haza egy kis kórházi cuccot összeszedni mindkettőnknek, ugyanis én maradtam vele. megosztoztunk a kb 70-80 cm széles keskeny ágyon, és vártuk a gyógyulást...először egyfajta antibiotikumot kapott injekcióként, másnap küldték mellkasi és orrmelléküregi UH-ra, majd két nap bennfekvés múlva sebészetre és újabb nyaki Uh-ra, mert az álla alatti duzzanat nem túl látványos csökkenést mutatott, félő volt, hogy tályog alakul ki és emiatt sebészeti beavatkozásra is szükség lesz. Szombaton újabb antibiotikumot kapott infúzióban, és mellette injekcióként az előző antibiotikumot is kapta, és ekkor kezdett el látványosan jobb lenni az állapota. Közben naponta kétszer kezelték a sebeket is (ótvar), így az arca is egyre szebb lett, fokozatosan szűntek meg a sebek. Hétfőn jöhettünk haza, de még kórházi állományban maradt két napig, ezalatt reggel és este mentünk vissza az infúzióért. Ma volt az első nap, hogy már nincs kórházban, az infúzióban kapott gyógyszert most tablettaként szedi további 5 napig. Doktornő szerint leghamarabb szerdán mehet iskolába, így két hétig marad ki a suliból.

A kórházról, ellátásról A gyermekosztályon mindenki nagyon kedves, nagyon mosolygós, lelkiismeretes, segítőkész és barátságos volt, tényleg semmi negatívat nem tudnék említeni. ha nagyon bele akarnék kötni valakibe, az talán az Uh-os orvos lenne, de nem volt itt sem gond, csak a többiek kedvesebbek voltak. Aki a felvételkor csinálta  a másik klinikán az Uh-ot, hát ott mindenki tündér volt, este majdnem 8 órakor épp felmosáskor odaállít egy öttagú család három gyerekkel és papírt és ceruzát kerestek, hogy a gyerekek ne unatkozzanak inkább rajzoljanak valamit (összvissz 5 percet ha ott töltöttünk, senki nem volt előttünk...). A kórtermekben tisztaság volt, rendszeres volt a takarítás, az ágyneműcsere, szóval tényleg erre panaszunk nem lehet.

A szoba épp a kezelő mellett volt,  na ez reggelente érdekes volt, minden áthallatszott, reggelente pl mikor műszakváltáskor minden betegről átadták egymásnak az infőt az ápolók abból mindent hallani lehetett. Ráadásul akét helyiség közt ajtó volt, gondolom ahol voltunk egykoron nem kórterem lehetett. A fény jött egész éjjel. ez akkor lett érdekes, mikor szobatársként kaptunk egy kétéves kisgyerekes családot, és az esti altatásnál teljes sötétséghez szokott gyerekecske kénytelen volt fényáradatban elaludni nem a megszokott helyén..

A szobatársakról akkor pár szó. Mikor megérkeztünk egy négyéves kislánnyal voltunk együtt, aki kötőhártyagyulladással volt benn és herpeszvírussal. Ez egy nagyon csendes verzió volt, tényleg olyan jó kislány volt, és olan ügyes, csak néztem, ahogy a tablettákat is egészben simán bevette. az anyukájával jókat beszélgettünk, Andorral nagyokat játszottunk hármasban - országvárosoztunk, sőt négyesben puzzle-t raktunk ki, szóláncot játszottunk. Két nap múlva helyükre jött egy kétéves kislányos anyuka, itt a,kislány szintén herpeszszerű kiütésekkel került be, ami bakteriálisan felülfertőződött, szegénykét annyira sajnáltam, a kicsi keze mint egy szeder úgy nézett ki, lábfejei szintúgy, a bőr nem látszott ki a kiütések alól. januárban kezdte a bölcsit...Egy nap múlva egy másik kéátáves szobatársunk lett, a két kisgyerek közt egy hét különbséggel. Hát, akinek volt már kétéves gyereke, annak nem kell őket bemutatni :D Tündériek, de fárasztók. A szoba négy fala közé bezárva lenni nem egy álom velük. A két kétéves elég sokszor veszekedett, ugyanaz a kisszék kellett, a másik játéka kellett, azt visszaadni nem akaródzott, esti altatás nagyjelenettel, délutáni altatás szintén sírással. Hát amilyen fáradtan ÉN kijöttem 5 nap múlva a kórházból...!Alvás minimális volt, főleg hogy Andor az infúziót az estit 10 órakor kapta meg, mire az lement... ő aludt, én ültem addig az ágyon...

Szerencsére meggyógyult, bár még kicsi duzzanat van az álla alatt, de reméljük az antibiotikumtól az is elmúlik. ha belegondolok, hogy másfél hónap alatt a negyedik antibigyót kapja, akkor rosszul vagyok...De. kedden szülőin voltam az Andor osztályában (hétfőn meg Adrikánál, zajlik az élet) és egyik osztálytársa szintén kórházban van, hetek óta. Ofő mondta, hogy az a kisfiú ebben a félévben magántanuló lesz, azt nem mondta el, hogy hol van kórházban, milyen osztályon és tolmácsolta a kisfiú szüleinek kérését, hogy ne érdeklődjön senki sem az állapota felől. Így persze gondolom velem együtt mindenki rosszra gondol, döbbent csend volt az osztályteremben. Inkább akkor így legyen egy hét kórház, mint...Azt gondolom egyébként, hogy szerencsések vagyunk, hogy eddig megúsztuk a kórházasdit, most egy tízéves gyerekkel voltam benn, vele azért nem olyan nehéz már, nem kicsi, megérti mi miért van, nem kellett a fél házat és ezer alvókát mellérakni, és bár most se tudtuk volna meg milyen kórházban lenni, de nem is volt elviselhetetlen. Tanulunk  a történtekből, Andor talán azt, hogy végre megérti, hogy nem kell közhelyeken mindent megfogdosni, (komolyan mondom, csoda hogy eddig megúsztuk hogy nem kapott el semmilyen fertőzést).

Szerző: gneke  2014.02.13. 23:28 3 komment

Címkék: betegség kórház andor

A bejegyzés trackback címe:

https://gaaa.blog.hu/api/trackback/id/tr545813477

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Napocska77 2014.02.14. 18:15:28

örülök, h túl vagytok rajta! Mi novemberben voltunk Noncsival, biztos olvastad nekünk az volt a mázlink, h egyedül voltunk de amúgy horror lett volna az tuti, pl még egy ilyen picivel.

A sulit sajnálom, akkor most mi lesz Áronnal? hová fog járni szeptemnbertől? azér telég durva,h a másik kettő tesója oda jár és Őt vidd egy másikba?

gneke 2014.02.14. 19:45:28

@Napocska77: Igen olvastam, bár mostanában ritkán jelentkezel. Irgum-burgum. Remélem jól vagytok! Szerencsére rendes volt a kórházban minden szobatárs, csak fárasztó volt az amúgy is gyenge idegrendszeremnek most ez.
Áronkáról és az iskoláról egy terjedelmes külön posztot tervezek írni, részletezem mik a lehetőségeink és mi lesz most. Egyelőre annyit írok, hogy a fellebbezést beadtuk, de még nem született döntés.

Napocska77 2014.02.15. 19:24:37

most írtam egy hosszút pont tegnap :) drukkkolok a sulihoz, tudom, h ez lenne nektek a legjobb ha ide felvennék!
én is félek az iskolától nálunk még tetézi a dolgot, h a fiam sajátos nevelési igényű, amit nem igazán szeretnek a tanárok finoman szólva, nem lesz könnyű megfelelő helyet taláni Neki :( addig vagyok nyugodt amíg oviba jár, itt legalább jó helyen van
süti beállítások módosítása