Kifejezetten szeretem Áron hegedűs osztályának félév végi hangversenyeit. Nagyon tehetséges csapat, nagyon erősen tanító, igazán elszánt tanárnője van, akinek egyre több tanítványa választja  a zenei pályát. Jó az Adrika-Andor féle csoport is, de ott jobban izgulunk mindig, hogy nehogy tévesszenek, kevesebb, talán egy "B" tagozatos lányka van, a többiek kicsik is, és épp csak hegedülnek. A mi két gyerekünk már a régiek, az idősebbek közt van, Adrika jövőre "kijárja" a zenei általánost.

De ma Áronén voltunk, ami mindig nagyon izgalmas, rengeteg "B"-s növendék, és a kicsik is általában olyan igazán kicsike korban kezdtek zenélni, mint Áronka is, aminek szerintem látszik az eredménye -  hogy mit ne mondjak, ma volt a szolfézs felvételi a zenesuliban, és most jelentkeznek Áronka osztálytársai, míg ő már öt éve ismerkedik a hangszerrel. A műsor úgy van felépítve, hogy az elején a legkisebbek, majd az egyre nagyobbak és ügyesebbek játszanak. Ha egyáltalán lehet különbséget tenni a vége közt, mert egyik tehetségesebb, mint a másik. A mai műsor utolsó fellépői duettet adtak elő, azt a duettet, amivel valamilyen országos versenyt nyertek meg - mellesleg búcsúznak ettől a csapattól, mert zenei pályára mennek, egyikük pl Budapestre.

Ez volt a műsor klassz része. Épp mikor az igazi nagy előadók kezdtek volna fellépni, nem odaillő zene szólt. Mégpedig a tűzjelző sziréna hangja. Hallgattuk a hegedű és a zongora hangja mellett a sziréna hangját, majd néhányan mégiscsak elkezdtünk mozgolódni, mert mégiscsak  a tűzjelző szólt és az épület legfelső emeletén vagyunk - ok, mi pl a munkahelyen megszoktuk, hogy minden hónapban próbaszirénázást hallunk, de itt senki nem mondta, hogy arról lenne szó. Így aztán abbamaradt a műsor, és elindultunk, bár nem mindenki, lefelé a lépcsőn. Szerencsére hamar kiderült, hogy nincs tűz, szerencsére, így vissza is mentünk. A műsor folytatódott, majd megint megszólalt a sziréna. Akkor a zongorán kísérő hölgy ment érdeklődni. Vártunk, majd immáron vagy harmadjára elkezdte játszani darabját az épp a színpadon lévő kisfiú. A hegedűtanárnő ült végül le a zongora elé és kezdte rajta kísérni, majd közben visszaérkezett a zongoraművész is, és onnantól ő játszott. Úgy döntöttek akár szól a sziréna, akár nem, folytatódik a műsor. Meg is szólalt még jónéhányszor, végülis tönkrevágva a műsor végét ezzel. El lehet képzelni milyen az, mikor valaki hangol és közben szól a tűzjelző hangja...Végül a zongoratanárnő mondta, hogy legközelebb megzenésítjük a szirénát is...Nagyon sajnáltuk a gyerekeket, félév kemény munkájának eredményét jó lett volna végig élvezettel végighallgatni,

És mellesleg, ha már biztonságtechnika. Áronnak is feltűnt, hogy a teremből kilépve többen a lifthez mentek. Holott tűz esetén nem szabad használni. Ez egy negativ észrevétel volt. Ami pozitív, hogy bár senki sem kiabált, hogy tűz van (nem volt, biztos más lett volna ha van), viszont nem volt pánikhangulat. Meglepő viszont, hogy a tűzjelző hangja sokakat hidegen hagyott. Jó, bárcsak mindig téves riasztás lenne, de ha egyszer nem...nem szabad mindig arra gondolni, hogy velünk ilyen nem történhet meg. Azt kell cselekedni, amit már az elsős iskolás is tud. És lehetőleg ne liftben meneküljünk.

 

Szerző: gneke  2016.06.02. 23:02 2 komment

Címkék: hegedű áron fellépés

A bejegyzés trackback címe:

http://gaaa.blog.hu/api/trackback/id/tr398773922

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

PB 2016.06.03. 13:19:07

Szegény gyerekek :( Nem jó, ha egy ilyen incidens kibillenti őket az egyensúlyukból. De legalább nem volt valós a riasztás.
A másik meg... tényleg döbbenet, hogy sokszor a gyerekek hamarabb gondolkodnak, mint a felnőttek. Áron nagyon jó megfigyelő, és nagyon okos!

Kellemes, pihentető szünetet kívánok az egész családnak! szerintem Rátok is Rátok fér! (csakúgy, mint ránk :) )

gneke 2016.06.03. 20:48:11

Nagyon sajnáltuk őket! Szerencse, hogy akkor volt, amikor már az igazi nagy rutinrókák játszottak. Ha egy Áronkorúnál történik, lehet többé ne lép színpadra.
Sok sikert majd a hegedűhöz Máténak is! Nagyon szép hangszer, de nagyon nehéz is!