Igen, mindenféle, mert mire idejutok írni, már annyi minden összejön. Olvasásra használom a blogot.

Nézegetem, hogyan lehetne a külsején is újítani, de évekkel ezelőtt sem tudtam, most meg pláne nem tudom már mi mit is jelent.

Változtatnék pl az őket olvasom oldalhasáb tartalmán is - nagyrészüket már nem olvasom, mivel nem írnak. Ahogy én is kb félévente ha visszatérek ide, nos, a nagyrészük már vagy évek óta nem ír, vagy nem is olvasható, megszűnt a blog. Amelyik olvasható, azt olvasom is. Mindennap nézem, várom az új bejegyzéseket.

Nosztalgizáok, jó volt, mikor még itthon voltam Áronnal, olyan kis blogközösség, barátság volt itt! Persze a barátság, virtuális, de megmaradt, de már mindenkinek más a fontos, másra van ideje.

De mi történik velünk? Rég befejeződött a tanév,  lassan a következő jön. Vegyes érzéseim voltak a bizosztások után. Áron nagyon ügyes volt, több dicsérettel végezte az első osztályt, Andor a szorgalmának megfelelő jó négyessel zárt, Adrika pedig jelenleg a kitűnő közelében sem volt a 4.57-tel. Ami persze szép átlag, csak nem ezt szokta meg, nem ezt szoktuk. Végülis egy jegyet kell jövőre javítania,  a szorgalom négyesét ötösre és akkor rendben is lesz minden. Ezen most persze lehetne hosszabb elmélyülni, hogy ha maradt volna általánosban, tuti kitűnő lenne, és a magatartása is ötös lenne..., de legalább egy nagyon jó gimiben van, jó helyen, jól érzi magát és felőle nyugodtak lehetünk már. 

Osztálykirándulásán ismét összejött azzal a kisfiúval, akivel ősszel együtt járt. Remélem a következő tanévet azért nem ez fogja meghatározni.  A múlt tanévben elég sok mindent befolyásolt ez az elsőszerelem dolog.

A nyár meg telik, lassan vége. Már voltak nagyszülőknél nyaralni, voltunk együtt nyaralni, holnap mennek táborba, mindhárman ugyanabba. ide . No, ezt mindenki nagyon várja már, főleg én. Dolog egyetlen szépséghibája, hogy 8-16-ig tart, ami munka mellett nem túl jó megoldás, és persze nem a munkahely mellett van, de hát megoldjuk valahogy.

Hogy telt a nyár? a gyerekek már rendszeresen lejárnak a Balatonra anyósommal, és rengeteg barátjuk van a nyaralóból. Ami ugye egy apartmanház, régi  hotek, medencével, pingpongasztallal, csocsózási lehetőséggel, rengeteg sportpályával, a hallban társasjátékozással. És persze vannak lenn, akikkel már tavaly is találkoztak, így ismerősként üdvözölhették egymást. Mi is voltunk, családostól ugyanitt, és nagyon érdekes látni, mennyire jó haverságok vannak, mert azért barátságnak nem nevezném ezeket a nyári kalandokat. De valami visszajött a mi gyerekkorunkból, mikor együtt játszottunk a ház előtt, egy lépcsőház, egy emeletes ház egy banda volt. Itt ugyanez. Andor még este 11-kor ment le a közös térbe pingpongozni, a medence melletti alkalmi focipályán persze focizni, fiúk-lányok csapat, még felnőttek is voltak benne. Szuper volt! Az idei nyaralásunk egyébként sem a régihez hasonló volt már. Valamikor ha mentünk olyan bakancslistám volt a környék össze látnivalójáról, hogy véletlen se hagyjunk ki semmit, ha már ott járunk, mert ki tudja mikor megyünk legközelebb megint arra! na, az idén...A Mátrában voltunk 4 éjszakát. Mátraházán. Merre jártunk? Gyöngyösön  a Mátra Múzeumban (és csak ott, semmi mást Gyöngyösön nem néztünk meg), másnap a Kékestetőre mentünk fel, és csak ott, harmadnap pedig bobozni indultunk, így a kalandparkban eltöltöttünk a bobozáson kívül még pár órahosszát, falramászással (Áron), és egyebekkel. A hotelban mondjuk fürödtünk (én a fiúkkal, apa, Adrika nem), bowlingoztunk, kétszer is családilag, illetve Adrika az egyiket kihagyta, a fiúk ott is csocsóztak, ott is felfedezték a fittnesztermet, ahol pingpongoztak. A nyaralás tehát pihenés volt. Balatonon nem igazán volt strandidő, így egyik nap átmentünk Balatonfüredre, egy kis séta a Tagore-n, szívkórházat megnéztük, inni szrettünk volna az előtte lévő forrásból, persze átmenetileg nem üzemelt, mikor ott voltunk, majd megkerestük és megnéztük a Jókai-villát, majd vissza Földvárra komppal mentünk, mert még egyszer nem volt kedvünk újra megkerülni a fél Balatont. (Bala..vagy ton?).

Nyaralás előtt Campusoztunk. Négyesben, vagyis két nagyobbik gyermekünk is jött velünk. Andor végülis hamar osztálytársakra talált, így ők együtt buliztak, azzal a feltétellel, hogy óránként egy megbeszélt helyen találkoztunk, jelentkeznie kellett. Adrika október után nem sokkal, júliusban, ismét elhagyott egy telefont,ott a Campuson, ami talán meglett, telefonos egyeztetés után úgy tűnik igen, de még nem mentünk érte.

Most meg készülünk az új tanévre. Kötelező olvasmányok, Adrikának még egy kis házi fogalmazása is van ezzel kapcsolatban. Így ő már olvasott két könyvet, még hátravan a Légy jó mindhalálig - most nyáron vettem meg, ez valahogy egyik nagyszülőnél sem volt meg, megvettem, belekezdtem és egy nap alatt ki is olvastam. Jobban tetszett, mint 13 évesen,  az biztos. Persze, debreceni:-)

Áronnak ma összeszedtük a másodikos tanévhez valókat. Bevásároltunk már július közepén, szabadság első napján. Kevés dolog hiányzik már, olyan mint fekete A/4-es lap, 5 db, hagyományos jégkocka készítő (igen, nem hagyományossal tele vannak a boltok, kétezer forint feletti áron, de nem az kell rajzórára), és persze a tisztasági cuccok beszerzése marad a végére, és a tornacipő ami még hiányzik. Nagyoknak főleg füzetek kellenek, és toll, sokkal egyszerűbb már nekik a tanévkezdés. Az alsó tagozat húzós, sok apróság kellett még most is, bár az elsőn nem tesz túl semmi.

Így most várjuk a holnapi táborkezdést, és nem annyira várjuk a szeptemberi tanévkezdést. De eljön az, ha várjuk, ha nem.

 

 

 

 

Szerző: gneke  2016.08.07. 20:37 Szólj hozzá!

Címkék: iskola nyaralás tábor andor áron adrienn

A bejegyzés trackback címe:

http://gaaa.blog.hu/api/trackback/id/tr469433860

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.