Szokásomhoz híven egy nap késéssel közlöm a jó hírt: újabb hónappal lett öregebb a legfiatalabb családtag, már 9 hónapos.
A fejlődéséről nemrég számoltam be, a súlya az elmúlt héten hónapban alig növekedett (8240g - 71 cm) mintegy 20 dekányit, ami viszont ebben a korban (ha-ha-ha) már nem olyan rossz, főleg ennyi mozgás mellett. Már egyre gyakrabban és egyre hosszabb ideig áll, (kapaszkodva) mászási tempója félelmetes. Ebben a hónapban már láttam az oldalazva lépegetését, egyre gyakrabban tűnik úgy, hogy szeretne ő már menni, egyik kezével ha kapaszkodik valamibe másik kezével bennem, akkor látom, hogy a másik tárgyat szeretné elengedni és jönni hozzám, de tudja hogy még erre nem képes elesés nélkül! Mostanában sok puszit kapunk tőle, rászokott egy nagyon aranyos nevetésre, az orrát ráncolgatja közben:-). Beszédfejlődése is érdekes, már magam sem tudom, hogy a mama és a baba szót tudatosan használja-e vagy még mindig csak azért mert ezeket könnyű kimondania? Néha -szerintem még véletlenül - egy-egy szót megismétel, így hallottam már tőle az alma és a labda szót is többek közt. Igen, ismétlés. Egyre gyakrabban utánoz minket, most látszik, hogy utánzással fejlődnek ebben a korban nagyon sokat. Egyedül is eljátszogat. Még mindig mindent a szájába vesz. Újabb fogacska nem bújt elő ebben a hónapban, bár többször hittem, hogy az az oka a gyakori nyálzásnak. Bár már hat meglévő fogacskával büszkélkedhet!
És még mindig nagyon mosolygós, vidám kisbaba, aki a testvéreivel is egyre több időt tölt, és azok nagyon szeretik:-)
Ebben a hónapban elég sokszor előfordult, hogy apukám vigyázott rá, míg én mondjuk a karácsonyi ajándékok után rohangáltam: nagyon jól elvannak együtt, én egyelőre szeparációs szorongásnak a jeleit véletlenül sem fedeztem fel rajta.
Utolsó kommentek