Tegnap gyors ősziruha vásárlásokat tartottunk, cipők Adrikának, Andorkának, nadrág, hosszúujjú pólók. Nehéz ebben a kánikulában elképzelni a zárt cipőt, kord nadrágot, de most még volt időnk egy nagykörútra, ha beindul a verkli, akkor bizony kész szervezés kérdése a ruhavásárlás, vagy a késő délutáni órák maradnak, vagy a rövidke hétvége.

Elsétáltunk az óvoda mellett és ha már ott voltunk, egyúttal beugrottunk szólni, hogy elsején megy Andorunk. Közben összefutottunk a logopédus nénivel, akinek persze nekiálltam aggódásomat kifejezni, hogy Andorunk még mindig selypít és egyébként szépen mondja a "s" hangot, ha megszólítjuk, de magától szinte sose. Na ha már ott jártunk rögtön be is hívta Andort a  szobába, ahol az órák vannak és elvégezte az év elejei felmérést. Meg is lettem nyugtatva, ugyanis a zöngés hangokkal teljesen rendben van, magától megtanulta a "cs"-t (ezt észrevettük mi is) és a "g" sem "k" már. És ha akarja akkor már én sem ana vagyok, hanem anya (megjegyzem: Áronunk szebben mondja a legtöbb hangot, mint Andorka). Gyönyörűen ismételte, hogy csengő, golyó, sárga. Még vannak azért javítanivalók, az egy évvel ezelőtti talán 11 vagy 13 hibásan ejtett hangból még maradt vagy 3-4. Az "r", amit szó elején nem jól mond, pl a róka még nem megy neki, de például a "tri" igen. Azt is megtudtam, hogy ilyenkor 6 éves kor körül-nagycsoportos korban maguktól is rengeteget javul a beszédük. Engem inkább az aggaszt, hogy ki tudja mondani, de beszéd közben annyira siet vagy lustaság vagy a megszokottság teszi? - de folyamatosan selypít.

Miközben Andort faggatta a logopédusnő, közben Adrika volt dadusa is megjelent, aki persze Adrikát üdvözölte. Az új kiscsoportban 26 gyerekből 16 fiú és 10 kislány lesz. Mondta ő is, hogy nagyon sokat nőttek Adrikáék a nyári szünetben  - mostanában naponta többször mondogatom én is, hogy nagyon feltűnően sokat nőttek a nyáron. Adrika tengap ezt épp az egyik zöld lámpára várva így kommentálta: rengeteget nőttem mamához képest a nyáron! (anyukám igencsak alacsonyka, így nem csoda hogy a mellettünk álló szintén zöld lámpára váró nő igencsak mosolygott).

Még fodrásznál is voltam Adrikával, vágattunk a hajából, kicsit sajnálom, mert szép hosszú haja volt már - most is vállig érő maradt - de sajnos a csatokat hiába vesszük, nem igazán használja őket. A hosszú, szemébe lógó haj pedig nem egy írni-olvasni most tanuló gyereknek való.

Ma még egy kis rendrakás a szobákban, még egy kis ruhaátválogatás, cipőselejtezés hátra van, aztán tényleg itt a szünidő vége. Nagyon rövid volt.

Szerző: gneke  2009.08.29. 15:36 1 komment

Címkék: gyerekszáj szünet fejlődés óvoda nyári logopédia andor adrienn

A bejegyzés trackback címe:

https://gaaa.blog.hu/api/trackback/id/tr271346487

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mária69 · http://haromcsillag.blogspot.com/ 2009.09.02. 10:10:40

Ebben a lustaságban vagy nem odafigyelésben lehet valami. Azt vettem észre, hogy ha szólok neki, hogy tisztán mondja ki és megmutatom Attilának, hogy kell azt mondani, akkor ki tudja mondani. Valószínűleg oda sem figyel, hogy beszél, hogy szépen kerekítse a hangokat (pl. az Á).