Nyaralásból majd az évzáróról hazaérve néhány napot itthon töltöttek iskolásaink, közben vendégek is érkeztek hozzánk: G.mama. Szerencsés időzítés volt, viszonylag kedvező időjárás, néhány nap pihenés. Míg mama nálunk járt unokatestvéremék is meglátogattak minket, ők is a Dunántúlról érkeztek és sajnos nagyjából csak évente egyszer futunk itt össze nálunk - ezúttal is jól sikerült és gyorsan eltelt pár óra volt, tényleg kár, hogy ilyen ritkán találkozunk:-(

Épp a vendégvárás izgalmába látogatott meg minket a védőnő, szerencsére mindent rendben talált, megállapította, hogy Áron gyönyörű, (születése óta nagyon tetszik neki), hogy mennyire gyorsan fejlődik, hogy látszik hogy harmadik gyermek, ennek megfelelően gyönyörűen és választékosan beszél, és azt is észrevette, hogy nagyon mozgékony - épp a teraszkorlát felső fokán állt, mikor megérkezett... Pár szóban beszéltünk a szobatisztaságról, mint aktuális projectről, volt néhány kérdésem ami akkor még aktuális volt, ma már nem az.

Hétvégén megkezdődött az idei meggy-és cseresznyetermés feldolgozása, alig másfél hét alatt végeztünk vele, részemről a fagyasztás, apa  részéről a borkészítés (és a termés leszedése a fáról, hogy az azt megelőző műveletekről ne is bezséljünk, mint metszés, permetezés stb...).

Áronunk és a mi életünkbe épp  pár napja vasárnap köszöntött be a miért? (mélt) korszak. Olyan hirtelen és olyan sokszor hangzott el vasárnap, hogy a végén már Adrika is rékérdezett - átvéve a szabályt- : de miért mondja mindig azt, hogy miért???

Szombaton Andor két felső egyese kiesett, már látszik mindkét csontfog, így talán szeptemberben a híres elsős fényképezésen  már nem lesz csorbacsík;).

De ez már a múlt hét, aminek hétköznapjain táborban voltak iskolásaink, hogy milyenbe - az kiderül a következő posztból!