Szombaton majdnem éjfélkor állok (ülök) posztot írni, minthogy inkább feküdnék. Hátha egyszer vége lesz már ennek a betegségnek. Semmi extra, "csak" köhögök. És a velejáró torokfájás, náthaféleség. Még a két ünnep közt kezdődött és hiába voltunk egy hetet szabadságon még itthon nem múlt el. A héten aztán mentem dolgozni hétfőn, majd kedden amikor a főnököm nagyon megunta  a folytonos köhögést és orvoshoz küldött. Szóval jelenleg táppénzen vagyok, egy halom  gyógyszert bevettem (és egy másik halom természetes gyógymódot bevetettem) és mégsem jobb. Fel lett ajánlva pénteken, hogy amennyiben nem érzem magam jól, akkor maradhatok még táppénzen, szervi fizikális oka nincs a betegségnek (by háziorvos).

Mindeközben vagy még előtte persze a család minden tagja beteg volt-van. Ez is idegesít (talán lelki oka van hogy nem gyógyulok? én ebben hiszek), Áron a téli szünet előtti hetet töltötte itthon, a sulisokkal épp megúsztuk, hogy dec 23-án mentünk doktornénihez, bár Andor a héten többször volt hőemelkedéses, Adrika meg mintha kezdene ugyanúgy köhögni, mint én...

Tegnap betegség ide betegség oda, 4 éve "várt" programon voltam. Áronnak iskolai jelentkezési lapot adtam le, mivel városi beiskolázású suli, ún. "nem  önkormányzati" itt a jelentkezési lapot jan. 22-ig kell leadni, majd egy héten belül értesítenek  is hogy melyik osztályba vették fel. Tegnap volt a suliban az érdeklődő leendő elsős szülők részére tájékoztató tartva, annak rendje s módja szerint sikerült is jól felhúznom magam, mert okos szülők ugye mindenhol vannak.

Az általános tájékoztatóra is érdemes volt elmenni, sőt talán csak arra kellett volna, mert bár jól ismerem az iskolát, az osztályok jellegét, tudom melyik terem hol van (ide jártam egykor) de mindig változik a tanítás terén valami, hiába Andor még csak negyedikes már máshogy vannak a dolgok, lesznek, mint amikor ő elsős volt - mert mint tudja mindenki aki olvas Áronnal minden máshogy van mint a két nagytesóval.

Például nála most mint azt is mindenki tudja pedagógust választunk. Nagyjából mindenki azt akit mi, el sem tudom képzelni hányszoros túljelentkezés lesz ebbe az osztályba...Az általános tájékoztatás után a leendő elsős  tanítónő párosok a leendő elsős tantermekben fogadták a szülőket, ahol kérdéseket lehetett feltenni. Felmentem a terembe több szülővel együtt és olyan kis nyílt kör alakult ki, nem feltétlen négyszemközti elbeszélgetés volt, hanem sokan olyan kérdéseket tettek fel, ami másokat is érinthet, mint példásul a régi klasszikust, hogy ugye nem baj ha a gyerek nem tud olvasni, mielőtt elsős lenne...Ezeknél a  kérdéseknél még nyugodt is voltam, ideges addigra kezdtem lenni, mikor a gyerekek életkora került szóba. S bár számítottam rá - mára lenyugodva meg teljesen meg is tisztultam - a jelentkezők zöme idősebb sőt jóval idősebb lesz mint Áron. Pl novemberben már nyolcéves lesz. Elfogadom én, hogy vannak esetek, amikor a gyerek még nem iskolaérett, de ezt nem hiszem el, hogy majdnem 8 évesen kell iskolát kezdeni. Vagy naív vagyok? Én magunkból indulok ki, apa május 26-án  született, alig hat évesen elindulhatott suliba (bár majdnem nem engedték mert csak 17 kg volt, akkoriban a húsz volt az alsó határ, de az ovis feladatlapot legjobban oldotta meg), és biztos uncsi, de 18 évesen érettségizett, 23 évesen lett diplomás (5 éves képzésen) és azóta ugyanott dolgozik. Jómagam április 13-án lettem hatéves és pár hónap múlva iskolás, szintén 20 kg alatt, legjobb ovis feladatmegoldós papírral. 18 évesen érettségi, 23 évesen diploma.

Na, most lehet azt mondani, hogy de a mostani követelmények...lehet, de azt is, hogy a mostani gyerekek!!! Jóval  értelmesebbek, sokkal több inger éri őket, szerintem felkészültek a sulibamenéshez. Oké, vannak kivételek, olyan esetek, amikor biztos megalapozott, hogy maradjon még oviban. Áron is fáradékonyabb mint a többi gyerek a csoportjukban, de kisebb is, fiatalabb is. ellenben a legjobban számol mind közül, csak azért nem írom le miket tud, hogy ne dicsekvésnek tűnjön - meg már írtam is. Én az ő esetében egyértelműen úgy látom, hogy mennie kell suliba, unja is az ovit már, legalábbis ebben az évben már többször hallottam tőle, hogy várja a sulit, bár szereti az ovit is.

Pár bejegyzéssel ezelőtt beszámoltam a tornaversenyről, amin indult, indították. Annyira nagy jelentőséget nem tulajdonítottunk neki, bár jólesett, hogy a nagycsoportosok közül épp ő az egyik kisfiú az ötből, aki versenyezhetett. Ő, aki ennyire fiatal. A négy feladat mindegyikénél maximálisan 10 pontot kaphattak a versenyen, majd a 10 gyerek eredménye alapján jött össze az ovi pontszáma - harmadikok lettek, de Áronnak nagyon jó egyéni pontjai lettek. Sajnos azóta sem láttuk leírva, csak ott hallottuk mikor a feladatot végezte, hogy hány pontot kapott, majd az eredményhirdetésnél a csapat összpontszámát. Óvó néni aki felkészítette őket úgy indította el a gyerekeket, hogy megmondta, hogy mindig az xy ovi szokta nyerni (elitovi), cél hogy utánuk mi legyünk az elsők. Miért írom? Tegnap a tanteremben volt egy rettentő okos anyuka, akinél később kiderült, hogy novemberben már 7 éves volt a gyereke. Naszóval egyszercsak elkezdi mesélni a tanítónéninek, hogy volt ez az ovis tornaverseny amire az ő gyerekét is benevezték és milyen szorgalmasan gyakorolt rá, szeptemberben még egy spárgát sem tudott megcsinálni, a verseny napján nov vége pedig a csapatuk első lett!! Azt leszámítva, hogy kinemszarja le, befogtam a szám, és nem mondtam a két tanítónő előtt és egy halom szülő előtt, hogy az én fiam bezzeg nem volt még a verseny napján 7 éves csak 5és fél és bár harmadikak lettek, de lehet  az egyéni eredménye jobb volt, de lehet hogy nem volt jobb, de az ovi ahonnan jött annak nyerni kellett mert hogy néz ki, hogy nem ők az elsők, mikor nekik kell. (orvosi egyetem ovija).

Navégreleírtam.

Még az óvónőnek elmondom...Fog neki tetszeni:D

Három hétig kéretik szorítani nekünk, hogy a megfelelő és általunk megjelölt osztályba vegyék fel Áront. Még hátravan egy játszóházas délután számára, ahol az iskolával ismerkedhetnek a leendő elsősök - Áronnak ez sem újdonság, mert napi szinten jár be a suliba a tesókért, és a decemberi alapítványi esten a termekben is kézműveskedett, sőt most is azt fognak. A tanítónők egy részét is ismeri, ők is Áront. Csak sok a ha...főleg sok a jelentkező.

Sikerülni fog és kész.

Szerző: gneke  2014.01.12. 00:37 2 komment

Címkék: betegség iskola áron

A bejegyzés trackback címe:

https://gaaa.blog.hu/api/trackback/id/tr455753601

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Napocska77 2014.01.23. 18:05:28

szia most olvasom nálatok a betegség dolgot nálunk DETTÓ u ez és én még mindig köhögök dec eleje óta tart és nem tudok kilábalni belőle. A gyerekek is voltak most éppen Noémi és Albert is náthás. Lehjet idén ez van :( a torna versenyes sztory nem semmi, inkább nem kommentálom.
Sulihoz szorítok!!!

gneke 2014.01.23. 23:02:15

@Napocska77: Szia! Ez a köhögés tönkretesz. Én csak december 30-a óta köhögök, vagyis akkor kezdődött a torokfájással és voltam már táppénzem, szabadságon, csökkentett üzemmódban dolgozok itthon hétvégén:D mégsem tudok kilábalni belőle.
A sulihoz a drukkok jólesnek, már csak kb egy hét és kiderül. Nagyon várom.