Szokásos helyen és időben, munkahelyünk szervezésében ünnepeltük az idén is május elsejét. Program is hasonló volt, gyerekek örök kedvence az ugrálóvár, az arcfestés, a pónilovaglás, de volt ezen kívül is számtalan más program, kézművesség, majorett bemutató, sportversenyek, főzőversenyek.

Adrika egész idő alatt egyik osztálytársával és legjobb barátnőjével volt, az ő szülei is mindketten ott dolgoznak, ahol mi, sőt én a szülőket több mint 20 éve ismerem, még a középiskolás időkből.

Andor hol velünk volt, hol pedig Adrikával óriáscsúszdázott, illetve egyedül ő pónilovagolt az idén, mert Adrikának nem volt kedve, Áronunk pedig bátortalan volt. Áronka gyakorlatilag csendesen szemlélte az eseményeket, a lovacska tetszett neki, de mikor felülhetett volna rá, akkor inkább visszahőkölt,a kicsi (nekivaló) ugrálóvárba sem merészkedett be. Viszont a több órás szabad levegő a már-már kánikulai melegben megtette hatását, autóba ülve rögtön elaludt.