A második tábori hét maximális sikert hozott iskolásaink körében.

Mindketten egyértelműen mondták, hogy jövőre ismételnének. Bár Adrika már tavaly is volt ugyanebben a lovastáborban, tanult az idén is újat, Andor viszont sakktáborban volt és ő meg pláne tanult új dolgokat, naponta három játszmát játszott és végül a 14 táborozó közt a helyi versenyen hetedikként végzett:-). Teljes a sikerélmény tehát.

Pénteken véget ért a tábor és szombaton már indultunk is nyaralni. Rengeteg helyen jártunk, rengeteg dolgot láttunk. Kezdődött egy rövidke rokonlátogatással, egy pár órás beszélgetéssel Visegrádra menet. Ott elég nehezen találtuk meg a szállást, kétszer fordultunk vissza a Visegrád vége táblától, mert az nem derült ki addig hogy bátran menjünk tovább...De megtaláltuk. Az első nap ért sokkok, miszerint vacsorának vége és még italospincért nem láttunk, illetve hasonló apróságok miatt azt hittem rosszul választottunk, de végül úgy tűnt mégiscsak jó döntés volt ez a szálloda. Két egybenyíló szobát kaptunk, ami elég nagy volt ahhoz, hogy kényelmesen elférjünk öten, s bár a kiszolgálásra néha lehetett panaszunk, az ízekre semmiképp.

Csak felsorolásképp, hogy merre jártunk az  alatt a pár nap alatt Visegrádon és környékén: Esztergom- Bazilika, Tata, ahol egy rövid vonatos körbenézést tettünk a víz-zene-virág fesztivál utolsó napján, Tatabánya - Turulmadár, ősemberbarlang, Visegrád - Fellegvár, bobozás, Palota (nem a játékok, azt épp beelőztük...), Szentendre - Skanzen, városnézés és egy miniblogtali a közelben lakó Cuckáéknál, előtte viszont egy gyors fürdőbaleset a szálloda fürdőjében: Adrika csúszott meg a kövön, a csempe felsértette az ujját amiből még félóra múltán is ömlött a vér. Szerencse a szerencsétlenségben hogy épp arrajárt a hotel ügyeletesorvosa, aki fürdőruhában látta el a sebet. Azóta is kezeljük, pedig már a Balatonban is fürdött vele a lányka. Ugyanis a visegrádi pihenés után Balaton déli partja felé vettük az irányt, de közben egy kétórás kitérőt tettünk a Korda Filmparkba. A gyerekeknek egy élmény volt, talán a bobozással ért fel a sikere.

A Balatonnál szerencsénk volt, meleg volt, mi kell egyéb a fürdőzéshez? Egy kis térzene, ami szintén adva volt, épp azalatt a pár nap alatt zajlott a térzene fesztivál Földváron, míg mi ott voltunk. Utolsó nap még egy kis sétahajókázás is belefért, egy fregattal, a tó átúszása helyett - megjegyzem olyan sekély a víz, hogy akár Áronnal is át tudtam volna gyalogolni egyik partról a másikra, kis túlzással persze.

És tegnap onnan is eljöttünk, most mamánál nyaralunk pár napig, majd a gyerekek pár hétig még. Áronnal hamarosan hazafelé vesszük az irányt, ahol minket a munka vár, őt pedig másik mama és papa várja nyaralni.