Augusztus elseje többszörösen kitüntetett dátum a kiscsaládunk életében. Talán legkevésbé fontos, de Apa ezen a napon kezdett dolgozni 14 éve és ott dolgozik a mai napig is. Csakhogy az időrendi sorrendet tartsuk, muszáj volt megemlíteni.

10 évvel ezelőtt ezen a napon volt az esküvőnk. Nagyon meleg, igazi kánikulai hőség volt, mint azóta is minden évben (talán egy kivételével) ezen a jeles napon. Nagy ünneplést nem szoktunk rendezni ezen a napon, nem megyünk el kettesben szórakozni, moziba, étterembe, ugyanis van egy még fontosabb ünnepünk is: 6 éve született meg  Adrika. Így azóta őt ünnepeljük.

Még a blog indításakor említettem hogy majd leírom mindegyik gyermekem születésének/szülésének történetét.

Adrikát július 31-re vártuk, bár ő semmi jelét nem mutatta még két nappal az érkezése előtt, így doktor bácsink mondta, hogy valószínűleg túlhordom, akár egy héttel is (furcsa ismétlődése az életnek, Áronnál ugyanígy egy hét túlhordást saccolt). Július 31-én Apával (akkor még nem Apa volt a neve) egész nap úton voltunk. Kezdtük a terhestanácsadással, oda táppénzes papírért mentünk, majd a munkahelyre kivittük, ott meg is ebédeltünk (délben elment a nyákdugó egy része), de voltunk a postán, ettünk fagyit, könyvesboltban (vagy antikváriumban?), Praktikerben: ott minden hintaágyat kipróbáltam, mert az valahogy olyan jólesett benne ülni. Hazafelé vettünk egy görögdinnyét (rengeteget ettem  nyáron, gdinnye és jégkrém volt a két kedvenc). A dinnyeárus néni elmesélte azt a napját, amikor ő szülte a lányát. De akkor még semmi jelet nem éreztem, pedig már késő délután volt. Hazamentünk és kimentünk  a kertbe őszibarackot szedni, akkor már néha hasgatott a hasamalja, szomszédunk meg is jegyezte, hogy ebből évfordulós baba lesz:-) Közben pesti barátaink, akik szintén aznapra várták kisfiuk születését írtak a szülőszobáról egy sms-t, kérdezvén, hogy és mi hol vagyunk, Írtuk, hogy nálunk még semmi jel- ez este 1/2 8 körül volt. Kb félóra múlva aztán beindult. Nem hittem hogy az, hisz nekem egy héttel túl kell hoprdanom, doktor bácsi azt mondta. Végül úgy döntöttem, ha nem múlik a fájás (ha ez nem, az, akkor milyen lesz AZ), akkor éjjel egykor indulunk  - akkor úgy sincs forgalom a 35-ösön. Tehát 1/2 2-kor indultunk, 2 után szülőszobára kerültem és vártuk a fájások erősödését. Nem  nagyon jöttek, sőt 4-kor mikor elfolyt a magzatvíz, még inkább csökkentek. Végül épp déli 12-kor császármetszéssel megszületett Adrika, 3000g-mal és 52 cm-rel.

Az idén Adrika születésnapját 2-án ünnepeltük, elsején este Apával ünneplés gyanánt szalonnát sütöttünk a kertben (Apa meghívott egy csillagfényes vacsorára...)