Mostanában ez történt velünk:

Adrikát tegnap beírattam az általános iskolába. Még mindig nem tudom pontosan mennyi ismerősünk gyermeke lesz osztálytársa. Délután megtudtam Andor óvó nénijétől, hogy az Andor csoportjából is jelentkeztek ide, fellebbezés után fel is vettek egy kisfiút. Kérdeztem az anyukáját, melyik osztályba fog járni, de nem tudta megmondani. Egy világ omlott össze bennem. Próbáltam segíteni, hogy a lapon, amin kiértesítették rajta van, de így sem tudta - visszakérdezett, hogy -igen, rajta van? No comment.

Most szombaton fellépése lett volna eredetileg. A kultúra napját a városi ovisok ünneplik, valamilyen kis műsorszámmal készülnek az ovónők, gyerekek, pl. mese, néptánc, vers, ének, előadásával. Adrikáék csoportja egy kis mesét ad elő, ahol Adrikának is lett volna egy mindössze egy mondatos szerepe, amit átadtak az óvónők egy másik kislánynak, az én kérésemre az elmúlt hét tragédiája miatt.

Andort tegnap megint elkísértem a logopédus nénihez, mert új hangot tanul: az s hang helyes kiejtését, mert eddig azt sz-nek ejtette. Az l begyakorlása után ez egész könnyedén ment neki, logopédus néni megdícsérte. Ráadásul új kis társa van a foglalkozáson: mégpedig az a kislány, aki tetszik neki - így aztán megnyugodva mondtam a logopédusnak, hogy Andor nagyon fog figyelni. Persze rájött miért:-) Vissza is kérdezett: J tetszik neki? Aztán megkérdezte J-t is, hogy neki tetszik e Andor és bólogatott a kislány, hogy igen. Aztán mondta, hogy hétvégén lesz nőnap vegyen virágot J-nak, hóvirágot, majd megkérdezte J-kát, mi a kedvenc virága, mire J: a rózsa. Úgy néz ki hétvégén rózsát kell venni, engem kért meg a fiam, hogy vegyük meg együtt, de szépen átpaszoltam a feladatot Apának, mondtam ezt vele intézze.

Áronunk eközben szépen halad a tankönyvi egyévesség felé. Egyre több önálló lépést tesz meg és naponta egyre többször. De még a mászása az uralkodó. Az elmúlt hetekben kezdte az egymásba pakolós poharait szépen rendeltetésszerűen használni, azaz a kisebb poharat belehelyezi a nagyobba. Az alvása hol napi egy, hol napi kettő, étkezése egyre jobban megközelíti a miénket, felnőttekét, nem nagyon lesz már bébiétel a háznál, inkább csak muszájból. Készülünk a jövő heti szülinapra, egyelőre úgy néz ki, hogy hétvégén tartjuk majd.