Az elmúlt hét eléggé eseménydúsra sikeredett kétévesünk és a mi kis életünkben.

Elkezdtem a tavaszi nagytakarítást, ez Áronunk  és a munka nagysága (ház nagysága) mellett több napos elfoglaltságot jelent. A szülinapot viszont kifejezetten Áronkával és nem takarítással terveztem tölteni, aznapra csak a torta készítés, díszítés volt - az idén mindkét torta saját készítésű, sütés nélküli volt.

Kétéves és egynapos korára Apa szétszedte a rácsos ágyat, vagyis átalakította heverővé, így elmondhatjuk, hogy a rácsos ágyak korszakának nálunk vége...majd az unokáinknak  lesz összeszerelve. Furcsa, nagyon...Persze volt már ilyen, mikor Andornak lett ugyanez az ágy, ugyanígy átalakítva és akkor még hallani sem akartam arról, hogy itt még egyszer baba lesz (de nagyon jól tettem, hogy meggondoltam magam).

Két ünneplésen vagyunk túl, az egyiket épp 11-én a születés kétéves évfordulóján tartottuk, családi körben, ötösben. A torta nem lesz szépségversenyre nevezve, nem azért készült, de finom lett - sütés nélküli, hamis tiramisu, hamis epermisu néven többfelé megtalálható a receptje a neten, ez annyira hamis, hogy ráadásul meggypürés, nem  is eperpürés a tölteléke, az van összekeverve tejföllel, porcukorral, felvert tejszínnel. A külseje kapott egy kis csokimázt, ettől lett ronda.

  

A másik ünneplés pedig nagyszülőkkel, dédivel együtt vasárnap történt. A torta ezúttal nem hamis, hanem valódi tiramisu, bár a díszítés és nem a szépség miatt itt is előkerült a csokimáz. Kis gasztronómiai újítás megint volt, mégpedig ennek a blognak köszönhetően, utolsó nap jutott eszembe, hogy milyen levest főzzek. Egyik barátnőm írta, pénteken, hogy néha érkezik beleolvasni a blogomba, és nagyon megtetszett neki a borkrémlevesem receptje, bár ő sem borkedvelő, vagyis hamar megfájdul a feje tőle, de képzeljem el, az ő barátnője pedig nagyon finom vörösboros meggyleveset főzött! No irány az internet, hogyan is készül az. Végül a többféle recept elolvasása után úgy döntöttem, hogy ugyanúgy mint a borkrémleves, csak itt meggy fő bele, és nem fehér hanem vörösbor kell bele.

Össze is öntöttem a  kétféle bort, bár előtte a vízbe feltettem főni a meggyet és amikor már megfőtt mégegyszer rátekintettem a receptekre, hogy végülis kell-e bele puding vagy nem (nem), és még pár apróság. Ekkor vettem észre, hogy alaposan elboroztam, mert a fehérboroshoz kell 6 dl bor és 4 dl víz, itt viszont általában  3-szor annyi vizet mint bort ír. Namindegy. A végeredmény nem túlzok, isteni lett, tehát 1 jégkrémdoboznyi fagyasztott meggy, 5 dl víz, 7 dl (ritkasz.r, amit ajándékba kap az ember távoli ismerőstől) egri vörösbor, 15 dk cukor, 1 tojássárgája és egy kisdoboz főzőtejszín, valamint díszítésként néhány tojásfehérjéből és cukorból álló habrózsa nagyon finom eredményt hoz.

Kétévesünk egyébként magát is kétévesnek nevezi. Ez persze úgy kezdődött, hogy mi mondtuk neki, hogy lesz a szülinapja és ha valaki megkérdezi, hogy hány éves, akkor azt kell mondani, hogy kettő. Kétéves. Ezt nagyon megtanulta. A következő beszélgetés zajlik nálunk újabban:

 - Apa mi?

 - Gyó...ész

- Anya mi?

 - v...ész

 - Adrika mi?

 - Iskolás

- Andorka mi?

- Óvodás

- Áronka mi?

- Kétéves (egyéb verziók: bölcsis, bölcsész - ez utóbbi a bölcsis és a szülők foglalkozásának a keverékéből jött össze, egyefene ha az lesz, akkor is a migyerekünk). Egyébként nem bölcsis, nincs is tervben, ezt a kora miatt tanítottuk neki.

Beszéde úgy beindult, hogy G.mama telefonban hirtelen nem tudta melyik fiúunokájával is beszél. A telefonálás pedig nagy sláger lett, Áronunk részéről is, tehát ha valaki hív minket az számíthat rá, hogy vele is beszél.

Beszéd: tegnapi összetett mondata: képzeld el mama, hogy autóval jöttem én. No a mondatvégi én is elég gyakori, hiába ez egyes szám első személyű ragozás, a nyomaték kedvéért még hozzá illik tenni, hogy kiről is van szó.

Továbbra is vidám, huncut, nyugodt gyerek. A dackorszak nálunk talán abban jelentkezik, hogy ha valamit kérdezünk, arra a válasz nem. Akkor is ha igent gondol. Vagy igen, ha mi nemet mondunk. Remélem megússzuk a földredobáljamagát korszakot, ez a kis ellenkezés, dacolás, kezelhető. És néha szórakoztató is.

Betegsége végével az étvágya ismét a régi.

A tavasz közeledtével, ünnepnap  a kerti munkákkal telt. Áronunk kifejezetten szereti a szabad levegőn tartózkodást, a hideget is jól tűri, hétfőn délután egész jó időt töltöttünk kinn a kertben, ötösben. Apa gyümölcsfákat metszett, én a gyerekekkel a leendő veteményesről gondoskodtam.

Tegnap pedig röpke 10 perc alatt elintéztem az államkincstárnál a gyes folyósítást. Emlékeim szerint hosszabb procedúra szokott lenni, legalábbis a várakozási idő órákra tehető. Volt régen. Igaz kitöltött papírral mentem, gondosan elkészítve a beadandó dolgok, és ami nem volt előkészítve az is nálam volt.

A múltheti betegség miatt a kétéves státuszvizsgálatra majd jövőhéten tervezünk menni, magassága kb. 83-84 cm, tehát nem lesz túl magas felnőtt;), súlya kicsit kevesebb lett a hasmenés miatt, de valamivel 11 kg alatt van. (kombidresszben, pelenkában, nem  vastag nadrágban szokott 11.2kg lenni).

 

Szerző: gneke  2010.03.17. 13:41 2 komment

Címkék: születésnap család ünnep szabadidő recept takarítás áron

A bejegyzés trackback címe:

https://gaaa.blog.hu/api/trackback/id/tr231846879

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

PBea · http://pappb12.freeblog.hu/ 2010.03.18. 10:03:21

Matyi mindig egy Mátét tesz a mondat végére. akkor is amikor e/1-ben beszél:)
Az én tortáim is inkább finomak szoktak lenni, mint szépek:)

Napocska77 2010.03.20. 18:02:11

annyira aranyosak Áronka dumái:-)
süti beállítások módosítása