Néhány hete mikor az első tavaszi napok beköszöntöttek, nagyon kirándulós kedvemben lettem, persze épp hétköznapról volt szó és már alig vártam a hétvégét, hogy valamerre menjünk (nem bevásárolni...). Akkor persze eső esett és hideg is volt, egészen eddig a hétvégéig kellett várnom, hogy végre összejöjjön minden egy jó kiruccanáshoz.

Épp azokban a hetekben említette Gabci is hogy mennyire klassz a tiszadobi kastély, ráadásul Debrecenhez igazán közel van (ez sokszor a hátránya is, mert néha nehezebben jutunk el hozzánk közeli műemlékeket, kirándulóhelyeket felkeresni, mint mondjuk az ország másik részén lévőhöz).

A tiszadobi kastélyt egyébként is rég szerettem volna már megnézni. Először akkor hallottam róla, mikor egyik ismerősömnek volt ott az esküvője, immár 12 éve (nem voltunk meghívva), aztán egyre többször hallottam-olvastam a kastélyról, a történetéről. Épp ideje volt megnézni:-).

A kirándulás megemlítése azért nálunk kisebb szervezést igényel, általában apának van valami dolga itthon a ház körül, én már rájöttem, hogy ha nem ma akkor majd holnap elkészül vagy annál is később. Tehát menni akartam és ezt egyféleképpen lehet szépen elérni: mondjuk reggelinél mikor mindenki együtt van a gyerekek előtt megkérdezni: lenne kedvetek ma kirándulni? Ekkor ugye kész tények elé állítva a ház ura, menni kell.

Gyors ebéd után kezdtük a készülődést, igyekeztünk úgy szervezni, hogy Áron épp az autóút alatt aludjon, ez sikerült is. Mire odaértünk már rég felkelt...

Ahová - amire nagyon várunk általában csalódással végződik, mire végre összejön -  de most nem ez volt a helyzet. A kastély olyan volt, mint amilyennek elképzeltem, a parkja csodálatos, nagy, szépen kialakított, mellette a Tisza egyik holtága, tehát minden adott volt egy jó vasárnap délutáni időtöltéshez. A kastély épületében benn nem voltunk, ahhoz előzőleg kellett volna egyeztetni időpontot, de a kastélykertben is eltöltöttünk kb. két órányi időt, ami nem is kevés.

Engem hangulatra nagyon emlékeztetett a fóti kastélyra, Apát inkább a Bory-várra, de ez tényleg csak a hangulat, a szubjektivitás, tehát semmi tudományos vagy stílusbeli magyarázatot nem kell keresni.

Ajánlom mindenkinek!