Adrikát először ovisként hívták szülinapozni. Egyik kislánynál talán egyszer volt, ott a szülők összevonták a bátyja szülinapjával és volt bőven gyerek, hisz mindkét gyerek meghívott kb 5-5 kis ovistársat. Majd egy másik kislány is meghívta, ő kétszer is, egyik alkalommal tavaly, mikor már elsősök voltak, ráadásul egy iskolába de nem egy osztályba járnak, így végülis pár kislányt megismert az évfolyamról. Talán 4-5 kislány volt meghívva. Andort egyszer hívták még ötévesen szülinapra, amit a Mekiben tartottak, mivel a kisfiúnak egy nővére van, mondta az anyuka, hogy Adrikát is nyugodtan vigyem, legalább lesz kislány is.

Ahogy Adrika iskolás lett és az osztálytársak is elkezdték a szülinapi bulik tartását én pedig  egyre többször hallgattam itthon, hogy ő is szeretne és hogy kiket fog meghívni. Közben itthon győzködtem apát, hogy annál jobb dolgot, hogy a lányunk nyári születésű és kertesházban lakunk el sem tudok képzelni, megtartjuk itthon, majd a novemberi születésű Andorét a fiúcsapattal tartjuk mi is a gyorsétteremben.

Meghívás. Az iskolába kísérve belefutottam néhány osztálytársnál ahogy osztogatja becsengetés előtt a meghívókat. Borzasztó érzés, mikor látod, hogy van a kezében 10-15 meghívó, odamegy ehhez is ahhoz is, és a Te lányodhoz nem. Tudtam hogy Adrikát is megviseli, mégha nem is a legjobb barátnőkről volt szó, de jól esett volna neki is kapni.

Aztán itthon próbáltam megmagyarázni és megnyugtatni, hogy majd lesz neki is és azokat hívja meg, akiket szeretne. Nem volt bő a lista, 4 gyerek, ebből 3 osztálytárs, egy pedig a már említett volt ovis csoporttárs, most évfolyamtárs. Viszont abból kiindulva, hogy Adrikának milyen jól esett ott lenni Andor barátjának a szülinapján mi is úgy döntöttünk, hogy jöjjenek  a testvérek is. Így lett a meghívott listán a testvérekkel és a mi sajátjainkkal együtt 10 gyerek neve. Őszintén szólva nem látom értelmét annak hogy 15-20 gyerek legyen meghívva, ennyi igazi barátja nincs, és csak azért mert valaki meghívta, ne hívjuk vissza. Mondjuk ilyen csak egy kisfiú lett volna, aki az egész osztályt meghívta az egyik játszóházba júniusban.

Igen ám, csakhogy Adrika nyári születésű, igyekeztünk olyan időpontot találni, ami mindenkinek megfelel, hisz épp a nyaralós főszezon kellős közepére esik, ráadásul nálunk már zajlottak az udvari munkák, így itthon tartani lehetetlenség volt. Maradt a gyorsétterem, aminek kitűnő játszóháza van, és a hostess révén anyuka is szusszanhat. (bár ha nem lett volna feltúrva az udvarunk tényleg bevállaltam volna, hogy otthon legyen).

Kellemes 2-3 órás beszélgetéses, futkározós, játszós időt töltöttek együtt a gyerekek, illetve egy-két szülő, akik velünk maradtak. Az egész szervezés nagyon szülőbarát és gyerekbarát, szerintem máskor is tartunk ott bulit, leginkább novemberit, mert azért szeretnénk itthon is tartani. Adrika már rá is kérdezett, hogy azért ugye jövőre eljöhetnek hozzánk is a barátai.

Szeptemberben aztán Adrika   lett meghívva egyik legjobb barátnőjéhez, osztálytársához háznál tartott szülinapra. Ott viszont nagyjából a fél osztály hivatalos volt, testvérestől.

Andor is meg volt hívva, de végül ő nem jött el, csak úgy beszéltük meg a szülőkkel, hogy menjek kicsit korábban Adrikáért és vigyem el a testvéreit is. Így is lett, mind a három gyerekem túl egy bulin.