Az előző, Andorról szóló bejegyzéshez visszatekintve, a legfőbb bizonyíték, hogy tanulok Andorral az, hogy Áron közben mindent megtanul:-)

Lehet itt szó versről, halmazállapot-változásokról, csapadékfajtákról, angol szavakról...tantárgyaktól független.
Eddig a számok kötötték le nagyon, már teljesen magabiztosan olvassa a háromjegyű számokat (kocsik rendszáma), tisztában van a helyiértékkel, azaz érti és mondja  a különbséget pl az 590 - 509 között. Kedvencem, mikor kombinálja a tudását - Adrikáék játszanak a suliban olyat angolórán, hogy mondják a számokat angolul, majd minden hárommal (vagy néggyel stb) osztható szám helyett egy másik szót mondanak. Otthon is játszottuk ezt, Áron is próbált bekapcsolódni. Nem, nem ment, még ott azért nem tart. Újabb kedvencek a betűk, írás. Volt olyan este, mikor minden rokonnak leírta  a nevét, kezdve ott, hogy anya, apa, Áron...folytatva azzal, hogy keresztanyu, keresztapu, végül sorra kerültek az óvó nénik is .Nagyon szépen kezd rajzolni, nem is gondoltam, hogy a fiuk is szeretnek rajzolni! (Andor nem szeretett sose és Áronka is mostanában érzett rá az ízére). A rajzain szépen szerepel a neve és hogy hány éves - 4  - gondolom ez mindenkinek ismerős, hogy amíg a szülinapja el nem jön addig ő négy éves, illetve négyésfél.

A szülinap pedig közeleg. Azt mondja nekem február 11-én, ahogy megyünk az ovi felé:

- Anya, kiszámoltam, hogy pont két hét múlva lesz a szülinapom :D

 - Áronkám, pont egy hónap múlva lesz.

A beszélőkéje továbbra is extraerős, humora ütős.

Egyik este Adrika mellett kezdte meg az alvását, majd nálunk folytatta és fejezte be. Reggel meséli az apjának, hogy hogy is történt mindez.

A beszédét így kezdi: "Apa, ez egy hosszú történet lesz". Majd elkezdi mondani, hogy Adrikánál kezdte az alvást, de majdnem leesett az ágyról, stb, majd "és akkor arra a döntésre jutottam"  - hogy átjött hozzánk.

Hízelgéssel lekenyerez. Simán a szemembe mondja: édesanya. Haragudni meg nem lehet rá, rákiabálunk, jön és megpuszil. valamit nagyon tud ez a gyerek a körülötte lévőkről és a világról :-). Konfliktuskezelésből átlagon felül teljesít.

Igaz mostanában hisztiből is. Rémlik nekem, mintha 5 éves kor körül is lenne dackorszak, bár az jobban rémlik, hogy dackorszak folyamatosan van, legkésőbb a kamaszkorral fog véget érni. Megahisztiket tud produkálni, utcán, bevásárlóközpontban bír hangosan sírni, ha nem kap meg valamilyen kinézett játékot vagy bármit. Oviban épp ma jelezte óvó néni, hogy Áronka nem jó irányba alakulgat. Azt hiszi, amiért ő a kicsi, neki mindent lehet. Azért furcsa, mert épp most kezdtem azt hinni, hogy dejó, ebből is kinőtt.

Sajnos az éjszakai bepisilések elmaradását még várnunk kell. Lassan tényleg 5 éves, státuszvizsgálaton talán mondanak valamit, bár arra számítok, hogy azt, hogy van még egy évünk, mert fiuknál 6 éves korra kell ágytisztává válni.

Nem könnyítette meg ezt a dolgot sem a majdnem 4 hétig tartó köhögés. Kezdődött egy hét oviszünettel, vagyis gégehuruttal. Utána ment oviba, bár a köhögése nem múlt el teljesen, sőt két hét után megint teljesen felerősödött (és közben megbetegített engem is). Ez újabb egy hét oviszünettel járt, majd ismét ovi, közben pici köhögés. Most már megint jár oviba, bár rekedt a hangja.

És ha már szó volt a szerelemről a nagyfiúnál, akkor itt jegyzem meg, hogy Áronka is akart vinni ajándékot febr 14-én, mégpedig egy alvókát Zsófika nevezetű kishölgynek:-) Nem ítéltem meg aznap reggel elég tisztának ( a plüsit), így lett lebeszélve a dologról.