Pénteken nyílt nap volt Áronkáék ovis csoportjában, szerencsére meg tudtam oldani, hogy ott legyek. Nem tartott egész nap, csak délelőtt mintegy 2 órán át. Mivel a csoport nagy része tanköteles, szerintem elsősorban ezért volt most nyílt nap. Ráadásul előző nap volt az óvónők ellenőrzése, vezető óvónő és még más óvónők által, nézték a csoportot mit tudnak, így különösen felkészültek voltak a gyerekek :-)

Az egész "program" alapja a víz volt, aznap volt a víz világnapja. Már csütörtök előtt mondták az óvónők, hogy aznap - csütörtökön - menjenek lehetőleg kék ruhába a gyerekek oviba, illetve vinni kellett műanyagból készült vízi állatokat. A hét elején a csoport elment együtt halat venni akváriumba. És persze minden a víz jegyében zajlott a feladatok körül is. Nagyon érdekes volt.

Kezdődött azzal, hogy egy mesét mondott óvó néni, amiben szerepelt a hal. (az öreg halász és nagyravágyó felesége). A mesét egész héten vették, ez egyébként is így szokás az oviban, hogy minden héten hétfőtől péntekig ugyanaz a mese van feldolgozva. Persze a gyerekek aktív közreműködésével mindez - mit gondoltok mi történt, mi történik, mi a véleményed, stb kérdések voltak utána - és a kérdés, hogy ha egyet kívánhatnál a haltól te mit kívánnál? (Áron: egy olyan BMW autót, aminek a teteje nyitható és zárható. Hoppá).

Volt horgászjáték, ami Áronnak nagyon tetszett, papírhalakat fogtak ki "horgászbottal".

Tavirózsát készítettünk papírból, behajtogattuk a szirmait, ami vízben kinyílt. Közben egy csomó kérdés is elhangzott, a gyerekek okosan feleltek mindre:-)

És egy kis matematika: 8 gyereket kiválasztottak, fejükre papírbálna került, amelyeken különböző számú pöttyök voltak, természetesen egytől nyolcig. Ki kellett találniuk hogy a saját fejükön lévő  bálnán hány pötty van. Majd egy "tengerből", (kék pléd) melyben a vízi élőlényeken (ehhez kellettek a műanyagból készült játékok) kívül "szemét" (nem oda való dolgok) is volt  - annyi szemetet kellett kivenni, amennyi pötty volt a fejükön lévő bálnán. Majd azok a gyerekek is vehettek ki szemetet a tengerből, akiknek nem volt a fejükön semmi, mégpedig annyit, ahányat az óvó néni kopogott, tapsolt, stb. Ilyen és ehhez hasonló feladatok voltak. Természetesen a dalok, amiket énekeltek szintén kapcsolatosak voltak vízzel, halakkal, esővel.

Nagyon jól éreztem magam, nagyon ügyes a csoportjuk. Áronkán sem vettem észre, hogy ő a legkisebb, bár ahogy ez lenni szokott a nagyobbakat szerepeltetik a nehezebb feladatokban, hisz tőlük nagyobb az elvárás is a szeptemberi iskolakezdés miatt.

Mivel elég korán bementünk, ahogy szoktunk 1/4 8 körül, de a foglalkozások 8 órától kezdődtek így előtte elkértem az óvónénitől az egyéni fejlesztési lapot. Kényelmesen, részletesen végignéztem a jellemzést, amit két év óta vezetnek róla. Teljesen elégedett vagyok, én is hasonlóan látom Áront, mint a jellemzésben írtak róla. Jövő héten, tavaszi szünetben pedig visszük a védő nénihez is, hisz az ötéves státuszon még nem voltunk.