Tavaszi szünet utolsó napján eljutottunk Áronka 5 éves státuszvizsgálatára.

Így adatokat is tudok írni, bár valahogy otthon ettől mindig kevesebb szokott lenni, de 106 cm és 17 kg. A súlyával kapcsolatban annyit tudok hozzátenni, hogy én még kb 2 hete mikor legutóbb beteg volt is annyit tudtam mondani, hogy 14-18 kg közt van, ezzel legalább nem lőttem nagyon mellé - és ebből látszik milyen gyakran mérjük otthon. na, nem is csecsemő már, rég nem az.

A többi kérdésre pedig igencsak gyorsan felelt. Jókat mosolyogtunk közben hisz vannak azok a kérdések, mint pl a "könnyen vagy nehezen létesít kapcsolatot?" - nos, verbálisan igencsak erős Áronunknál ez nagyon hamar kiderült. Védőnő azt a kérdést hogy kisfiú vagy vagy kislány - maga is úgy tette fel, hogy  "ugye milyen butaságokat kérdez tőled ez a néni? Igen, ettől bonyolultabb kérdésekre is lazán adott választ.

Rajzolnia kellett egy emberalakot. Hozok egy tollat, mondja M. mire Áron nekem: az oviban nekünk csak ceruzával szabad rajzolni. nem baj, mondom, azért itt rajzolj tollal. Nagyon kíváncsi voltam a végeredményre, de elég jól sikerült (a státusz jellemzésében az szerepel, hogy hat testrészt ábrázolt-e, illetve a fejen kívül van-e 5 testrész. Mivel alig két hete olvastam végig az ovis egyéni fejlesztő lapját így próbáltam feleleveníteni, hogy abban mit írtak róla, igaz ott még az ötéves eredmények nem voltak, hisz januárban még nem volt annyi idős. na, lényeg az, hogy rajzolt emberalakot, a keze nagyon szépen volt részletezve, ötujjas kezű volt, de a fül pl hiányzott a fejről - erre emlékszem a jellemzésnél is. Az emberalak elkészültével M ráírta a nevét, hogy G. Áron amit Áronunk kiegészített azzal, hogy Áron Endre illetve egy labdajelet is rajzolt mellé - ezt meg kellett magyaráznom, M-nak hogy ez az ovis jele, de így rendben volt a rajz :-).

Egyébként Áronnak ma névnapja is van-volt, amit most kissé lazán ünnepeltünk, és a gyűjteménye újabb autóval bővült ez alkalomból. Ez tényleg csak hab volt a tortán így szülinap után nem sokkal és Húsvét után egy nappal. Az elmúlt napokban nemcsak húsvéti hanem szülinapi ajándékot is kapott G.mamától, déditől, mivel velük most találkoztunk.

Az ünnep nekünk is úgy telt mint szerintem sokaknak: bebújva szobába és csak a szűk család által ünnepelve. Épp gondoltam is rá, hogy ha nem lenne fiúgyermekünk már talán régh elhervadoztam volna - gyakorlatilag csak hárman locsoltak meg. Mondjuk nem bánom, de ritkaságszámba megy ha olyat hallok, hogy emberek még végigjárnak rokonságot, baráti családokat és meglocsolnak ismerőst, szomszédot.

Nekünk a nyuszi egyébként hozott egy új számítógépet, ami most okoz pár kellemetlen percet is, mert ugye rá kell jönnöm a dolgokra. Nehezen szokom az újat, még akkor is ha jó. Örülök, hogy ezt a posztot meg tudtam írni.