Végül úgy döntöttünk, hogy mégiscsak elutazunk Pünkösdre G.mamáékhoz Dombóvárra.
Az autózást nagyon szereti Áronka vagyis végigalussza, bíztunk benne, hogy az éjszakákat ott is olyan jól veszi, mint itthon, az étkeztetése neki még elég egyszerű, napközben pedig legyen jó idő, hogy babakocsizni lehessen.
Minden összejött. Bár az odavezető út nagyon hosszú volt, az átlagos  5 és fél órát jóval meghaladta, de előbb kis kitérőt kellett tenni az oviba, ahol Andorka alvósmacikája maradt előző nap a hátizsákkal együtt majd a gyermekszemészetre is bementünk egy receptért, amit  Áronka állandóan váladékozó szemére írt fel a doktor néni.
Útközben ezen kívül mág háromszor álltunk meg, jókora ebédszünetet tartva, majd egy külön szopizós pihenő következett és egy tankolás Solton, miután Nagykőrösön kiderült: az ottani MOL kút helyett más benzinkút van.
Dombóvárra érkezve bementünk G.mama munkahelyére, hogy a legkisebb unokát is bemutassuk azoknak akik épp dolgoztak (zárás előtt 5 perccel) és a két nagyobbik gyermeket is rég látták már a kíváncsi kollegák.
A hétvége jól telt, ahogy terveztük illetve reméltük: szép idővel, így Adrika és Andorka egész nap az udvaron játszottak. Lett egy új játékuk egy elektromos kismotor és egész jól halad a kisvonat készítéssel a G.papa  is, ami igazi síneken fog majd menni és két gyerek ülhet majd rá - egyelőre a mozdonyán ülve próbálhatták ki.
Dédivel és Petiékkel is találkoztunk, Natika már egész nagy vagyis a másfél évével  a kéthónaposunkhoz képest hatalmasnak tűnt, viszont Andorkához képest egész kicsi volt.
Petiék háza szépen alakul, már a beköltözéshez nem sok hiányzik. Persze még rengeteg hiányzik hogy teljesen kész legyen, de a lakhatóságot ez már nem befolyásolja.
Hazafelé egész jól haladtunk, Áronka végigaludta a hatórás utat, kb félórás ebédszünetet tartottunk csak és ezalatt is aludt.