Anyai megérzésem bejött, Áronunk háromnapos lázas volt. Igaz majdnem 4 napig tartott...Péntek este még jól megijesztett minket, mert a láza épp 38°C-os volt, nálunk ez a határ - efölött kúp, alatta Nurophen. Mivel ez az esti fürdetéskor volt, úgy döntöttünk, kúpot kap. Következett az alvás előtti szopi, aminél szagot fogtam - hát igen, pelenkacsere. Valószínű a kúp egy része felszívódhatott, másikat nyilván nem adtunk Áronnak, maradt tehát a Nurophen. Alig hogy megkapta, ki is jött belőle. Több lázcsillapító kísérletünk nem volt, bíztunk benne, hogy valami azért használt a kétféle gyógyszerből. Éjjel még elég forró volt, reggelre nyoma sem volt a láznak. Kezdődtek a pöttyök. Mondják, hogy a férfiak hiúbbak a nőknél, erre kitűnő példa mindkét fiam Áron is, akinek mindenhová jutott a pöttyökből, főleg a hátára, hasára, tehát a törzsére, végtagokra kevesebb, kivéve az arcára. Ott egyelőre egy darab sincs. Még van egy napunk rá, hogy kijöjjön, mert a pöttyöknek is három napig kell lenniük.

Érdekesség, hogy Áronunk épp az egyéves szülinapjára kapta el ezt abetegséget, Adrika az egyéves szülinapja előtti héten - neki viszont az arca is tele volt a pöttyökkel, tudom, mert izgultam, hogy elmúlik-e a születésnapjára. (elmúlt).

Ovisaink jó úton haladnak a teljes gyógyulás felé, bár Andorka még ma elég náthás volt, Adrika pénteken és szombaton is több órán át aludt délután, ami nála azért rendkívüli, mert mire ovis lett addigra már rég nem aludt délutánonként - különösen  fáradtnak kell ahhoz lennie, vagy betegnek, hogy aludjon.

Nálam viszont mára tetőződött a nátha, unom már nagyon. És kezd fájni a torkom is.