Idei első bejegyzésemhez eddig gyűjtögettem az anyagot.

Biztos öregszem, de nehezen szokom a változásokat, főleg ha ennyi van belőlük.

Idei első hetünk, már ami munkahelyen, közösségben ért minket a következő dolgokkal járt.

Áronkát vittük oviba, ahol dajka néni csere volt. Karácsony előtti utolsó munkanap tudták meg az érintett dajkanénik, hogy januártól másik csoporthoz kerülnek. Nem tudom mi volt ennek az oka, de azért elgondolkoztam. 3 dajkáról van szó, az egyik persze Áronkáék csoportjához került, vagy vegyük úgy, hogy egy innen került el. Ez a csoport az új változtatásoknak hála, javában nagycsoportos gyerekekből áll, akik nagy része fél év múlva elballag. Egy másik csoport dajkanénije, aki érintett, pedig olyan csoportból került át, ahol tiszta nagycsoport van, vagyis mindenki megy suliba.
 Ráadásul Áronék ősszel kaptak új óvó nénit is a tavaly nyugdíjba vonuló helyére. (megjegyzem sokkal jobbat, nagyon szeretem, szeretjük ezt az óvó nénijét). De nem értem a logikát, miért volt ennyire sürgős a dajkanéni csere, miért nem várhatott a dolog szeptemberig? És miért ez(eke)t a csoporto(ka)t szemelték ki erre a változásra, mikor ezek a gyerekek már annyi cserét megéltek.? Vagy épp ezért?

Az iskolában is van változás. "Fenti" határozat, hogy közalkalmazott egyszerre nem kaphat nyugdíjat és fizetést. Így aztán azok a tanítónők akik decemberben nyugdíjba vonultak januárban már be sem kellett jönniük dolgozni. Ugye, itt van az  a helyzet, hogy elfelejtkeznek a törvényhozók arról, hogy mellesleg gyerekek maradnak pedagógus nélkül, illetve az iskola is gondolkodhatott volna, nem hiszem, hogy nem tudták, hogy ezek a pedagógusok épp most esnek nyugdíjba. Ebből az egyik érint minden alsós, ő az egyetlen énektanára az egész alsó tagozatnak. Így most mondhatnám boldog-boldogtalan kottát olvasni és énekelni tanítja őket, bár ez nem így van, hisz a tanítónői diploma általános dolog, gondolom "hivatalosan" bárki taníthatja, csak ki fog nekik osztályzatot adni?

Ne higgyük, hogy nem fontos tantárgy az ének. A testnevelés, a technika vagy a rajz. Bár eddig azt mondtam, én is azt hallottam valamikor, hogy ezek "melléktárgyak". Így az ezekből kapott rosszabb jegyekért sem haragudtak a szüleim, engem sem érdekelnek, ha ezekből kapnak, kapnának  gyengébb jegyet. Kb két hónapja még én is vigyorogva mondtam, hogy Adrika egyetlen négyese tesiből van. Kevésbé vigyorogtam a félévi osztása előtti héten, mikor kiderült, hogy négyes lesz belőle. Egy 5/ és egy 4-es jegye van beírva, nálunk nincs még e-napló.

Nálam jobban csak Adrika volt kétségbeesve, hogy ő akkor most nem lesz kitűnő???? Mert náluk aki hat évig kitűnő, az hatodik után az egész iskola előtt van megdicsérve és még valami plusz könyvet is kap, stb, stb. Na, állítólag a félévi bizik ebbe nem tartoznak bele, így még van esély.  De nagyon szomorú volt a négyes láttán.

Kiderült az évvégi 17 kitűnőből  talán 10 maradt kitűnő,   talán egy gyerek rontott főtárgyakból,  és a maradék egyetlen négyesét vagy tesiből, vagy énekből kapta. Mondom, hogy fontos tárgyak ezek, kitűnő múlhat rajta!

Itt egyébként félévkor nincs olyan jegy, hogy dicséretes ötös, van viszont felkiáltójeles ( vagy feltételes) -  a f betűből mely Andor tesijegye mellett volt nem derült ki pontosan számomra. Bár  ő évvégén még dicséretes ötös volt tesiből, most 5f lett, ami érthető is 4 darab 5-ös és 2 darab 4-es mellett, hogy nem kapja meg csak úgy lazán a jelest, kerekítés szabálya maradjon a matektanár feladatköre.

Andor bizijében egyébként ez volt majdnem a legszebb jegy, bár két "sima" ötöse is volt mlléktárgyakból,  a többi jegye négyes és egy hármas is lett, nyelvtanból. Az a fránya helyesírás ne lenne!

Mindkettőjüknek egy-egy új tantárgyuk is van, azokból most nem kaptak osztályzatot, de mindkettő ötös lett volna, jól teljesített megjegyzés került a jegy helyére - egyébként ötösöket kaptak belőle egész félévben. Andornak ez az új tantárgy az angol, Adrikának az informatika.

Ha már bizi és félévi és ének: mindkettőjüknek 4-4 db 5-ös jegy került a zeneiskolai bizonyítványukba, szolfézsból illetve hegedűből, tantárgyként és szorgalomként is.

Változások felénk is vannak. Talán már írtam, hogy kevesebben vagyunk az idén a munkahelyemen (most a szúk csoportra gondolok, ahol dolgozok) , a munka talán ami nem változott legfeljebb több lett. S itt jön be a férjem is a képbe, akinek az osztályáról 14 ember megy el. (azt hiszem 52-ből vagy 54-ből) talán. A bejelentés már megtörtént, csak olyan kusza módon zajlik le mindez és talán nem is most azonnal, hanem 3-4 hónap múlva. Reméljük az ő osztályáról hozzánk is kerül át valaki, és mindenki megússza az utcára kerülést, megoldódik gyárkapun belül az elhelyezés. Egyébként mindenhol kevés ember van, egészen egyszerűen nem értem hogy lehet munkanélküliség ebben az országban? Jó, nekünk "kintről" határozzák meg a létszámunkat, de a munka rengeteg. Talán nem véletlen, hogy össze kellett írni, hogy ki hány órát hagyott benn tavaly évvégén, és volt akinek összegyűlt több mint egy hónapnyi pluszóra. És így is előfordult, hogy néha kifizetett túlórák is voltak, ami így ezt a pluszt nem növeli. És erre vagyunk az idén kevesebben.

És mindezek után, azt írom le, hogy reméljük az idén lesz munkahelyünk, Ha az lesz, akkor munkánk is és főleg egészség legyen! Mert azért az a legfontosabb.