az elmaradásaim tartanak. valamikor pár héttel ezelőtt bejelentettem, hogy mikről szeretnék írni, most visszaolvasva láttam, hogy bizony nem mindenről írtam.

Védőnői látogatás, nagyszülő-unoka kapcsolat? Az első olyan rég volt, hogy már nem is tudom mit akartam írni róla. Azért visszaemlékezve jóleső érzés volt hallgatni, ahogy Áron csacsogott és ahogy közben kapta az értejáró dícséreteket. Annyira közvetlen volt, semmi félelem - nem tudom ez esetleg csak a korral jár, vagy annak is köszönhető, hogy mostanság elég sokan megfordulnak nálunk (ó, nem vendégek, mesterek...erről majd később, szokás szerint) és hozzászokott talán a sok idegenhez, ráadásul a védőnő nem is idegen.

Amire emlékszem, hogy rákérdeztem a szobatisztaság volt, nem is írom, hogy állunk vele, úgy mint a 2ésféléves bejegyzésnél...Egyszercsak az lesz, egyszer csak az lesz. A védőnő mindenesetre "megnyugtatott" hogy az nagyon rossz, hogy a dackorszak és a szobatisztaságra szokás ennyire egybeesik, saját tapasztalata sem túl jó e téren.

És ha már megemlítettem a mesterjárást. Aminek augusztus végéig kész kellett volna lennie még most sincs igazán kész. A benti munkáknak nagyjából neki sem kezdtünk, sőt amit mindenképp szerettem volna még mielőtt munkába állok, nos az tuti nem lesz meg. Imádni fogom a helyzetet, mikor nyolcórázás (vagy ki tudja) mennyi után hazajövök és szét lesz robbantva a fürdőszobánk, de ez ellen most nem tudok már tenni, fűtésszerelés nem mehet fűtési szezonban. Sajnos a kinti munkák elhúzódása miatt  ez egyszerűen nem fért be, de jobb későn mint soha.

Nos Áronunk viszont nagyon kezd tisztába lenni mestereink nevével. "Kintimunka - vállalkozóról" már messziről megállapították a gyerekek, hogy ő a főnök (nem csak azért mert ő nem dolgozott, mert ilyet elvileg a szakmunkások közt is láttak...). Beosztottak folyton csrélődtek, nem meglepő ez az építőiparban, délutánonként amikor távoztak, Áronunk összefoglalta: elmentek a Lacik. (Laci volt a főnök).

Kedvenc (ez szó szerint) mesterünk, az egyetlen eddig akire tényleg azt mondjuk, hogy ha csak egy mester maradhatna, az ő lenne,  10 éve számítunk rá és nem csalódtunk még, nos Béla, hát nagy haver Áronnal. Már hasonló színű autót ha lát, mint amilyen a Béláé emlegeti is, hogy jön a Béla, itt a Béla. Fogalommá vált  a neve. És a közeljövőben fognak még találkozni, remélem...

 

 

Szerző: gneke  2010.10.24. 21:21 Szólj hozzá!

Címkék: család áron

A bejegyzés trackback címe:

https://gaaa.blog.hu/api/trackback/id/tr602396077

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása